Phylazonit: az első magyar baktériumtrágya
Phylazonit MC felajánlás
Vidékfejlesztési Minisztérium
Budapest
Czerván György
Agrárgazdaságért felelős államtitkár Úr részére
Tisztelt Államtitkár Úr!
Érzékelve a vörösiszap okozta katasztrófahelyzetet, az Agrova-Bio Kft. (4400 Nyíregyháza, Hajdú u. 23.) és a Szuro-Trade Kft. (4400 Nyíregyháza, Alsóbaduri út 77.) közösen, adományként felajánl - a talaj termőképesség és a talajélet visszaállításának elősegítésére - 10.000 liter PHYLAZONIT MC baktériumtrágyát (7.500.000 Ft értékben) a sajtóban említett mintegy 1000 hektár károsult termőföld regenerálására.
Nyíregyháza, 2010. október 7.
Tisztelettel:
Vajda Sándor
Agrova-Bio Kft. ügyvezetője
2011. július 15.: Helyreállt a talajélet és a talaj pH a vörösiszap sújtotta mezőgazdasági területeken
Az Agrova-Bio Kft. és a Szuro-Trade Kft. 10.000 liter Phylazonitot ajánlott fel 2010 októberében a vörösiszap katasztrófa következményeinek enyhítésére, a talajélet visszaállításának elősegítésére a Devecser és Kolontár környéki mezőgazdasági területek rehabilitálására.
2011. áprilisában megkezdődött a készítmény kijuttatása, és időközben megtörtént a talajminták elemzése is.
| (értékek a minták átlagában) | kezelés előtt | kezelés után két hónappal |
|---|---|---|
| talaj pH | 8,02 - 8,65 | 7,02 - 7,41 |
| egy gramm talajban lévő élő mikroorganizmusok száma | 68-200 ezer (6,8 · 104 - 2 · 105) |
8,2 millió 8,2 · 106 |
A kezelés eredményeként a rehabilitált talajokon 1 pH csökkenés (a lúgos pH semlegesedése), és 50-100-szoros mikroorganizmusszám-növekedés ment végbe. A kezelés utáni érték megközelíti a szennyezés közvetlen környezetéből, de vörösiszappal nem károsított területekről vett talajminták eredményét (10,5-11 millió, vagyis 1,05 · 107 - 1,1 · 107).
A további fotók megtekintéséhez kattintson a képekre vagy sorszámokra!
Háttéranyag
Kilenc hónappal Magyarország legnagyobb ipari katasztrófája, a kolontári és devecseri tragédia után jó úton halad a katasztrófa sújtotta termőföld eredeti állapotának helyreállítása.
Az adomány talajba juttatása 2011. áprilisában megtörtént. Két hónappal a kijuttatás után, az újabb talajminták elemzése alapkán kimondható, hogy a kijuttatott Phylazonit baktériumtrágya a várakozásoknak megfelelően a teljes érintett területen visszaállította a talajban levő hasznos baktériumok jelenlétét, ezzel elősegítve a talaj eredeti állapotának mielőbbi elérését.
- Sajtóközlemény a termőterület rehabilitációjának pozitív eredményéről (2011. július 15.) (PDF)
- Vágóképek a sajtóanyaghoz (Zip, 6,6 MB)
2011. április 8.: Megkezdődött a vörösiszap pusztította terület termőképességének rehabilitációja
Fél évvel Magyarország legnagyobb ipari katasztrófája, a kolontári és devecseri tragédia után megkezdődhet a termőföld eredeti állapotának helyreállítása.
A helyszínen vett talajminták igazolták azokat a feltételezéseket, miszerint a termőterület szinte teljesen alkalmatlanná vált a növénytermesztésre. A katasztrófa bekövetkezése után az Agrova-Bio Kft. és a Szuro-Trade Kft. vezetői ezt a szomorú valóságot felismerve, 10.000 liter Phylazonit MC baktériumtrágyát (7.500.000 Ft értékben) ajánlottak fel közösen, a talaj termőképessége és a talajélet visszaállításának elősegítésére.
Ennek az adománynak a talajba juttatása kezdődött meg a héten. A terület ásványianyag-tartalma a katasztrófa után sem változott meg nagyságát és arányait tekintve, viszont a növények számára csak a megfelelő talajélet megléte mellett hasznosítható. A termőképesség elvesztését a kedvező hatású baktériumok szinte teljes pusztulása okozta. Várhatóan a kijuttatott Phylazonit baktériumtrágya a teljes érintett területen visszaállítja a talajban levő hasznos baktériumok jelenlétét, ezzel elősegíti a talaj eredeti állapotának mielőbbi elérését.
Talajmintavétel, Devecser és Kolontár környéke
A további fotók megtekintéséhez kattintson a képekre vagy sorszámokra!
Háttéranyag
Az ipari és ökológiai katasztrófa 10 ember halálát, többek egészségromlását, több tízmilliárd forintos kárt, és a térség ökológiai pusztulását okozta. A Torna-patak és a Marcal folyó élővilága mellett közel 1000 hektár termőföld vált a növénytermesztésre alkalmatlanná.
A helyszínen vett talajmintákból dr. Balázsy Sándor vezetésével a Nyíregyházi Főiskola Agrár és Molekuláris Kutató Intézete kimutatta, hogy a mintákban található baktériumszint az optimális 108 - 109 mennyiség helyett csak 104 - 105 értéket éri el. Ez egy gramm mintában a százmilliós darabszám helyett néhány tízezer baktérium jelenlétét jelenti, így gyakorlatilag alkalmatlanná minősítve a területet bármilyen növény termesztésére.
A termőterület eredeti állapotának helyreállítása azoknak a növénytermesztés számára fontos baktériumoknak a talajba injektálását jelenti, melyek beindítják a talajélet rehabilitációját. A Phylazonit felhasználásával történt kutatások során a katasztrófa során kialakult körülményekhez hasonló élettérben is látványos eredményeket, javulást produkált a baktériumtrágya a talajban. A szántóföldi növénytermesztésbe vont területeken végzett több évtizedes talajjavítás során szerzett szakmai tapasztalat is azt támasztja alá, hogy a Phylazonit kezelés nem csak laboratóriumi körülmények között hatékony segítség a normál gazdálkodáshoz elengedhetetlen talajélet megteremtéséhez.
2010. október 8.: Felajánlás a vörösiszap által károsított talaj termőképességének visszaállítására
Érzékelve a vörösiszap okozta katasztrófahelyzetet, és a cégünk által gyártott és forgalmazott terméknek (Phylazonit baktériumtrágya) a hatásmechanizmusát figyelembe véve, megoldást kívánunk nyújtani a talajban létrejött kedvezőtlen hatások helyreállításában. Ezért az Agrova-Bio Kft. (4400 Nyíregyháza, Hajdú u. 23.) és a Szuro-Trade Kft. (4400 Nyíregyháza, Alsóbaduri út 77.) közösen, adományként felajánl - a talaj termőképessége és a talajélet visszaállításának elősegítésére - 10.000 liter PHYLAZONIT MC baktériumtrágyát (7.500.000 Ft értékben) a sajtóban említett közel 1000 hektár károsult termőföld regenerálására.
Ez a mennyiségű baktériumtrágya a teljes érintett területen visszaállítja a talajban levő kedvező hatású baktériumok jelenlétét, amelyek segítségével a termesztett növények ismét számukra megfelelő életteret kapnak. A kedvezőtlen hatású baktériumok visszaszorításával pedig megakadályozzuk, hogy a növények felvegyék a mérgező anyagokat, így az ott élő emberek egészségesebb táplálékot tudnak termeszteni és fogyasztani.
Háttéranyag
A vörösiszappal a sajtóban elterjedt hírekkel ellentétben nem az a gond, hogy mérgező nehézfémek vagy ólom lenne benne - ugyan ezek tényleg kimutathatók a vörösiszapban, de a koncentrációjuk annyira alacsony, hogy az nem jelent veszélyt -, a probléma az alkalmazott tárolási módszerrel járó, szennyezett víz. Az úgynevezett nedves vörösiszap-tárolásnál minden tonna iszaphoz 2-3 köbméter erősen lúgos folyadék tartozik.
A lúg semlegesítésére léteznek technológiák, a vízbe került lúgos szennyezést savval, a földbe kerültet pedig gipsszel szokták hatástalanítani. A természetbe kerülve a lúg fokozatosan felhígul, ahogy vízzel érintkezik, azonban amíg ez a folyamat tart, maró hatása kipusztíthatja az élővilágot az érintett területen.
A probléma itt nem áll meg, hiszen a talajban is súlyos károkat okoz. A talajban az optimális pH érték 6-7 között van. Ilyen pH érték mellett tudnak megfelelően szaporodni és életben maradni a kedvező hatású baktériumok. Ennél alacsonyabb vagy a jelen esetben magasabb pH érték mellett a kedvező hatású baktériumok száma jelentősen lecsökken, míg a káros baktériumok száma nő. Ennek az a következménye, hogy a termesztett növények életfeltételei romlanak, illetve ellehetetlenülnek.
A talajban okozott kár enyhítésének egyik lehetősége a teljes termőréteg lecserélése, ami horribilis összegekbe kerül, és a veszélyes hulladékként való kezelése is megoldatlan. Másik lehetőség a lúgos talaj semlegesítése, ez történhet gipsszel, és nagy mennyiségű gipsz esetén összehangolt és költséges logisztikát igényel, de mindenképpen elég lassú folyamat. A semlegesítés történhet különböző savas vegyületekkel, ennek egyik környezettudatos formája a talajban levő humusz egyik alkotóelemének a huminsavnak a használata. Ez természetes anyag lévén a leginkább környezetkímélő és az egyik legolcsóbb a médiában elhangzott lehetőségek közül.
A semlegesített talaj termőképessége a fent említett élőflóra-pusztulás miatt nagymértékben csökken. A talajban egyébként is jelen lévő nehézfémsók - amelyek mennyisége most a vörösiszappal emelkedett - a kedvezőtlen baktériumok számának növekedésével nagyobb mértékben válnak felvehetővé a növények számára, és így a toxikus (mérgező) anyagok az élő szervezetbe jutnak (emberi, állati táplálkozás útján). E folyamat a visszafordítására, a talaj regenerálódásának elősegítésére, és így az élet visszaállítására egy lehetőség van, a baktériumok talajba juttatása.