Hogyan befolyásolja a földjét az elsavanyodás?

Az egyik legnagyobb hiba, amikor a talajt statikusan, a benne élő élőlények hatásainak figyelmen kívül hagyásával, egyszerű kémiai objektumként kezeljük. A termőfölddel a földet megművelő növénytermesztők vannak a legközvetlenebb kapcsolatban, ezért az ő érdekük, de egyben felelősségük is a termőföld minőségének megőrzése.

A probléma napjainkban aktuális. A korábbi évekre visszavezethető fokozott nitrogén és más műtrágya felhasználása egyéb környezeti ártalmak mellett a talajaink fokozódó savanyodásához vezetett. A tápanyagok oldékonysága savanyú talajokon jelentősen növekszik. Ez csapadékos területeken, illetve intenzív, öntözéses termesztés esetén rendkívüli veszélyeket hordoz. A fokozott oldékonyság eredményeként a talaj tápanyagainak egy része kimosódik a talajvízbe, és a növények számára felvehetetlen lesz, miközben az így kimosott tápanyagok szennyezik a felszín alatti és a felszíni vizeinket is. A gazdasági hatás sem mellékes, ugyanis savanyodó talajon az alkalmazott műtrágya csekély része hasznosul.

Mérések szerint pl. a foszforműtrágyának legfeljebb 20%-a, de a nitrogén műtrágya hasznosulása sem éri el az 50%-ot.

A jelenlegi gazdasági helyzet mellett ekkora veszteségek nem engedhetők meg. Ezzel a folyamattal megegyezően fokozódik a toxikus nehézfémek felvétele is. Ez a hatás kettős. Eredményezheti a növények pusztulását, vagy a termés csökkenését, fokozhatja a termesztés kockázatát. A probléma azért is hangsúlyos, mert a nehézfém hatása csak ritkán a látványos toxikózis, miközben a gazdasági termésünk minősége és mennyisége is látensen, szinte magyarázhatatlanul csökken. A humán egészségügyi vonatkozás sem mellékes.

A talaj mobilis nehézfémjeit a növények képesek felvenni, azt akár a termésükben is felhalmozhatják, ami folyamatos fogyasztás esetén egészség károsodást okozhat. A talaj mikrobiális élete mintegy hidat képez a talaj és a gyökér között. Ennek a "hídnak" a helye a rizoszféra, a gyökereket közvetlenül övező talaj. Savanyodó talajokon a mikrobiális élet csökken. Ennek az aktivitás csökkenésnek látványos tünete, hogy a növényeken tápanyagellátással összefüggő tünetek jelentkeznek és a termés is csökken. A fentiekből látható, hogy a talajok kémhatásának karbantartása a minőség megőrzésének feltétele is egyben.

A műtrágyák fokozott felhasználása vezetett a "zöld forradalomhoz", a mezőgazdasági termelés megsokszorozódásához. Az élelmiszerek meghatározott mennyiségére most is szükség van, amit csökkentett műtrágya felhasználásával kellene biztosítani. Erre ad lehetőséget a Phylazonit baktériumtárgya használata.

Hisz 10 L hektáronként 100 kg nitrogén hatóanyagot köt meg a levegőből, 30-40 kg foszfort, és egyéb ásványi anyagot tár fel, és mindez csak kb. 1 q nitrogén műtrágya árába kerül.

Állítsuk helyre, és őrizzük meg földjeink és ivóvizeink tisztaságát, hogy unokáink is olyan büszkék legyenek ránk, mint mi vagyunk nagyapáinkra. Rendelje meg most a Phylazonitot!

A Phylazonitról mondták

"Több mint 20 q/ha őszi búza terméstöbblet a Phylazonittal felülkezelt területen a kontrollal azonos költségráfordítás mellett! (Kontroll terület 2,5 q N műtrágya tavaszi felülkezelés. Kísérleti terület: 1,5 q N műtrágya és 10 l Phylazonit felülkezelés március végén.)"
Pető István (Aranykalász Mg. Kft.), Mezőkeresztes