"A talaj élő rendszer, benne számtalan mikroorganizmussal. A mikroorganizmusok ugyancsak jelentős mennyiségű szerves anyagot választanak ki, ezzel hozzáférhetővé teszik a nehezen oldható tápanyagokat."

A növények tápanyagellátásáról (2. rész)

A talajélet szerepe a növények tápanyagellátásában

A termőföld nemcsak vagyon, hanem élő lény: olyan biológiai sajátosságokkal rendelkezik, amely miatt nem tekinthetünk rá egyszerűen tárgyként, aminek csak kémiája van. Nagy hiba lenne, ha a talajt statikusan, a benne élő élőlények hatásainak figyelmen kívül hagyásával vizsgálnánk. A talaj folyamatosan változik. Változásának iránya a talaj minőségét meghatározó folyamat, amelynek ismerete, befolyásolása a racionális termőföld gazdálkodás része. A termőfölddel a földet megművelő növénytermesztők vannak a legközvetlenebb kapcsolatban, ezért az ő érdekük, de egyben felelősségük is a termőföld minőségének megőrzése.

A probléma napjainkban aktuális. A korábbi évekre visszavezethető fokozott nitrogén és más műtrágya felhasználása egyéb környezeti ártalmak mellett a talajaink fokozódó savanyodásához vezetett.

Ez a folyamat nem jelent gondot olyan területeken, ahol a talajt eredendően savanyítani kell, de a jó minőségű talajaink - és ide sorolandó a jó minőségű homoktalaj is - savanyodása katasztrófához vezethet.

A hatás rendkívül összetett. A teljesség igénye nélkül néhány lényeges szempontot emelek ki.

1. A tápanyagok oldékonysága savanyú talajokon jelentősen növekszik. Ez csapadékos területeken, illetve intenzív, öntözéses termesztés esetén rendkívüli veszélyeket hordoz. A fokozott oldékonyság eredményeként a talaj tápanyagainak egy része kimosódik a talajvízbe, és a növények számára felvehetetlen lesz, miközben az így kimosott tápanyagok szennyezik a felszín alatti és a felszíni vizeinket is. A gazdasági hatás sem mellékes, ugyanis savanyodó talajon az alkalmazott műtrágya csekély része hasznosul. Mérések szerint pl. a foszforműtrágyának legfeljebb 20%-a hasznosul, de a nitrogén műtrágya hasznosulása sem éri el az 50%-ot. A jelenlegi műtrágya árak mellett ekkora veszteségek nem engedhetők meg.
2. Ezzel a folyamattal megegyezően fokozódik a toxikus nehézfémek felvétele is. Ez a hatás kettős. Eredményezheti a növények pusztulását, vagy a termés csökkenését, fokozhatja a termesztés kockázatát. A probléma azért is hangsúlyos, mert a nehézfém hatása csak ritkán a látványos toxikózis, miközben a gazdasági termésünk minősége és mennyisége is látensen, szinte magyarázhatatlanul csökken. A humán egészségügyi vonatkozás sem mellékes. A talaj mobilis nehézfémjeit a növények képesek felvenni, azt akár a termésükben is felhalmozhatják, ami folyamatos fogyasztás esetén egészség károsodást okozhat. Bizonyos nehézfémek esetén az élelmiszerek, vagy alapanyagaik maximális nehézfém tartalma meghatározott. Magasabb nehézfémtartalom esetén az alapanyag, vagy az élelmiszer nem értékesíthető. Az élelmiszerek minőségbiztosítása és nyomon követhetősége alapvető követelmény lett, ez vonatkozik a nehézfém tartalomra is.
3. A talaj nem csupán a gyökérzet támasztó közege, hanem minden talajban élő élőlény környezete is. Az vitathatatlan, hogy a talajban egyaránt előfordulnak hasznos és káros szervezetek is, de az is tény, hogy ezek aránya nagymértékben függ a gazdálkodó szaktudásától és figyelmességétől. A talajban élő puhatestűek a talaj "átformázásában" fontosak, a mikoorganizmusok viszont egy sokkal komplexebb rendszer részei. A talaj mikrobiális élete mintegy hidat képez a talaj és a gyökér között. Ennek a "hídnak" a helye a rizoszféra, a gyökereket közvetlenül övező talaj. Savanyodó talajokon a mikrobiális élet csökken. Ennek az aktivitás csökkenésnek látványos eredménye, hogy a növényeken tápanyagellátással összefüggő tünetek jelentkeznek és a termés is csökken.

A fentiekből látható, hogy a talajok kémhatásának karbantartása a minőség megőrzésének feltétele is egyben. A talajok kémhatásának "karbantartása" költséges. Savanyú talajokon a meszezés, lúgos talajokon a gipszezés jelent megoldást. A talajjavítási eljárások rangsorolásában a meszezésé az első hely, tekintettel arra, hogy nagyobb probléma a talajaink savanyodása, mint a szikesedés. Jelenleg is kiterjedt kutatások folynak a talaj pH-jának karbantartásával kapcsolatosan a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetének Mezőgazdasági Növénytani és Növényélettani tanszékcsoportjánál, Dr. Lévai László tanszékvezető irányításával.

Napjaink mezőgazdaságával szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény a kemikáliák mennyiségének csökkentése. Ez nem csupán a növényvédőszerek felhasználásának csökkentését jelenti, hanem a műtrágya felhasználás mérséklését is. Ezen a ponton számos ellentmondással találkozhatunk. Egyrészt a műtrágyák fokozott felhasználása vezetett a "zöld forradalomhoz", a mezőgazdasági termelés megsokszorozódásához. Az élelmiszerek meghatározott mennyiségére most is szükség van, amit csökkentett műtrágya felhasználásával kellene biztosítani. Ennek jelentősége többek között az is, hogy a műtrágya adagok mérséklésével csökken a növénytermesztés fosszilis energia felhasználása, ami a mezőgazdaságon túlmutató követelmény. Ellentmondást hordoz az állatállomány tetemes csökkenése is. Ez a szerves trágya felhasználás arányos csökkenésével járt. A képlet ezen ponton rendkívül egyszerűnek és rémisztőnek tűnik. A trágyával ugyanis jelentős mennyiségű szerves anyagot, növényi tápanyagot juttattunk vissza a talajba, ami nem csupán a növényeknek, hanem a talajlakó élő szervezeteknek is tápanyag forrást jelentett. A trágyával ugyanakkor nagy tömegű baktérium is a talajba került. Mindezeknek a jelentős része hiányzik a talajainkból napjainkban.

Kétségtelen, hogy léteznek termelési technológiák, főleg a zöldségkertészetben, amikor a növények kontrollált összetételű tápoldaton nevelkednek, ahol az ún. talajéletnek nincs jelentősége, de ezek a termelési célú hidropóniás eljárások rendkívül költségesek, és indokolatlanok is, akkor amikor kellő természetes feltételek is rendelkezésre állnak.

A fentebb tagolt ellentmondások hívták életre azt a kutatást, amelynek a gyökerei még a múlt század harmincas éveire nyúlnak vissza, azonban napjainkban reneszánszát éli. Ez a kutatás a talajéletre fókuszál. Azt vizsgálja, hogy a talajélet fokozásával, kedvező hatású baktériumok talajba injektálásával, kezelhető-e a kemikáliák felhasználásának csökkentését célzó igény a fenntartható mezőgazdaság és a környezetvédelem elvárásainak figyelembe vételével.

Folytatás a következő hírlevelünkben, június elején.

Lapszemle

Íme a vidékfejlesztési megatárca!

A második Orbán-kormányban csak nyolc minisztérium lesz. Az egyik, igencsak összevont egységet a vidékfejlesztési minisztérium alkotja, élén Fazekas Sándorral. Felügyelete alatt működik majd a mostani Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium összeolvasztásából létrejövő intézmény.
Szabad Föld Online

Költségtakarékos, biztonságos megoldások kalászosokban

Az idei, nehéz gazdasági helyzetben a növénytermesztők számára különösen fontos, hogy olyan megoldásokat találjanak a tenyészidőszak során felmerülő növényvédelmi problémákra, amelyek biztonságosak, hatékonyak, ugyanakkor kellően költségkímélőek.
EU-info

Időzavarba kerülhetnek a támogatást igénylő gazdálkodók!

Akár komolyabb fennakadást is okozhat, hogy az agrár-környezetvédelmi (AKG) programmal kapcsolatos területazonosítási kérelmek (TAK) benyújtásával igencsak elmaradtak a termelők - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara.
Szabad Föld Online

Netre költöznek a gazdák

Egyre több gazda használja az internetet tájékozódásra és vásárlásra, legalábbis Nagy-Britanniában. Ez azt jelezheti előre, hogy néhány éven belül a magyar gazdák is felköltözhetnek a világhálóra - kipróbáltuk, most miben segíthet a gazdáknak a net.
Szabad Föld Online

Jelszó kell az agrártámogatáshoz

Becslések szerint a területalapú támogatásban részesülő gazdálkodók mintegy 20 százalékának, azaz 38 ezer ügyfélnek kell új jelszót igényelnie a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) az elektronikus igénylés idei kitöltéshez - közölte Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke.
Pályázati hírek