"Az utóbbi 40-50 év intenzív műtrágyázása megtizedelte a szántóföld talajában élő hasznos talajbaktériumokat. A műtrágyázás és a kemikáliák használata tönkretette a vidéket, a talajok folyamatosan elsavanyodtak, nehezebben művelhetővé váltak. Rossz lett levegő- és vízgazdálkodásuk."

Baktériumtrágyázással a föld termőképességének visszaállításáért és fenntartásáért

Bevezető

Az ásványi anyagokból, vízből, levegőből és szerves anyagokból álló termőföld tartja fent az életet, ez biztosítja az emberi táplálék döntő részét.

A termőföld megóvása az emberiség létkérdése!

A talajbaktériumok és egyéb hasznos mikroszervezetek jelentős szerepet játszanak a termőföld megóvásában és az egészséges élelmiszerek biztosításában. Lehetőséget teremtenek a talaj gyors és biztos pusztulását eredményező növényvédőszer- és műtrágyahasználat mérséklésére, és elősegítik a növények zavartalan fejlődését a megfelelő tápanyagkínálat és az egészséges talaj biztosításával.

A talajbaktériumok szerepe

Humuszképzés és cellulózbontás
A szerves anyagokból álló humusz adja a talaj termékenységét. A humusz kialakításában, fenntartásában és folyamatos újraépítésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak a talajban nagy számban és fajgazdagságban élő mikroorganizmusok (baktériumok).

A megfelelő összetételű baktériumtrágyával visszapótolhatjuk a talajba a cellulózbontó baktériumokat is, amelyek felelősek a szármaradványok gyors, természetes biológiai úton történő lebontásáért. A szármaradványok lebontása jelentős szerepet játszik a megfelelő mennyiségű tápanyag biztosításában és a humuszképződésben.

Ha a talajban elegendő cellulózbontó baktérium van jelen, akkor a szármaradványok természetes úton bomlanak le, és nem azok rothadása következik be. Így csökken a kórokozók, kártevők áttelelési esélye, kevesebb lesz a fertőzési forrásveszély a következő növény számára.

A természetes tápanyag-utánpótlás fontos eleme, hogy a szármaradványok a földeken maradjanak, és ne kerüljenek ipari felhasználásra. Kísérletek bizonyítják, hogy a növényi hulladék teljes letakarítása esetén a talaj aktív tápanyagellátó képessége és vele termékenysége a hetedik év körül radikálisan csökken. A szalma, szár és gyökérzet elhordásával elveszítjük a vetendő mag energiaforrását, és megszűnik a talaj humusztartalmának fenntartása.

Nitrogén megkötése
A talajbaktériumok a levegőben található nitrogén kötéseinek feloldásával, vagyis a nitrogénnek a növények számára felvehető formára alakításával is jelentős szerepet játszanak tápanyagellátásában. A nitrogén-alapú műtrágyák ezt a szerepet voltak hivatottak pótolni. A műtrágyák a nitrogént eleve felvehető formában juttatják a talajba, viszont "mellékhatásként" elpusztítják a talaj élővilágát, mérgezik a vizeket és közvetve magát az embert is.

Egészségügyi jelentőségű elemek megkötése
A talajbaktériumok a mezőgazdászok mellett a fogyasztói társadalom számára is fontos hatással bírnak. Két elem, a króm (Cr) és a szelén (Se) növények számára felvehetővé tételében fontos szerepet játszó baktériumok - ezen elemek vízoldható állapotba hozását, növények számára felvehetővé tételét végzik - száma drasztikusan lecsökkent az intenzív műtrágyázás következményeként. Ez a két elem jelentősen lecsökkent a táplálékláncban.

A króm az emberi szervezetben a cukorháztartás szabályozója - cukorbetegségek nagy száma és egyre súlyosabbá válása ezzel is összhangban van.

A szelén 18 féle rákbetegség megelőzésében játszik szerepet. Egyes szelénvegyületek a rák-áttételeződés (metastasis) fékezői vagy blokkolói.

Az utóbbi 40-50 évben a rák- és cukorbetegek száma rohamosan növekedett, ami összefüggésbe hozható ezen mikroelemek hiányával a táplálékban.

Kisebb fertőzésveszély > kevesebb kemikália > egészségesebb növény > olcsóbb gazdálkodás > egészségesebb, jó minőségű, szermaradványmentes élelmiszer > kedvezőbb környezeti és táplálkozási, népegészségügyi hatások > minden szinten kevesebb kiadás

A talajbaktériumok pusztulása és újjáélesztése

A talajban élő baktériumok kiválóan tudnak alkalmazkodni a legkülönfélébb életfeltételekhez, és a legkedvezőtlenebb természetes környezeti hatásokat (szárazság, hideg, tápanyaghiány stb.) is át tudják vészelni - kitartó képletek (spórák stb.) létrehozása útján.

A legtöbb jelenlegi baktérium évmilliók óta él a talajban. Van azonban pár dolog, amit a baktériumok nem, vagy nehezen képesek elviselni. Ezek közül a legnagyobb hatású a műtrágyák használata, amely olyan koncentrációban történik, hogy alig ad esélyt a hasznos baktériumok túlélésére.

Az utóbbi 40-50 év intenzív műtrágyázása megtizedelte a szántóföld talajában élő hasznos talajbaktériumokat. A műtrágyázás és a kemikáliák használata tönkretette a vidéket, a talajok folyamatosan elsavanyodtak, nehezebben művelhetővé váltak. Rossz lett levegő- és vízgazdálkodásuk.

Az új technikai korszaknak a fosszilis energia uralma helyett a biológiai erőforrásokat kellene előnyben részesítenie. A természetes tápanyagutánpótlás kevesebb fosszilis energiát igényel!

A kézenfekvő megoldás

Az egyetlen megoldást a talajerő-utánpótlás (a szervesanyag-gazdálkodás) természetes anyagainak és módszereinek előtérbe helyezése, támogatása jelentheti.

A mezőgazdaságban ez több mint két évtizede elkésett feladat.

A baktériumtrágyák megfelelő használata kiváló életkörülményeket teremt a növények számára a talajban, a fenntartható mezőgazdaság követelményeinek maximálisan megfelelve. A baktériumtrágyák mennyiségét a termelés folyamatába történő beillesztésével az ipari N sók/műtrágyák akár teljes helyettesítésének szintjéig növelhetjük.

Lapszemle

Kettős állampolgársággal jöhet a földszerző tőke

Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára szerint: ha valaki magyar állampolgárságot szerez, azzal megfelel a földtörvény lényegi kitételének és 300 hektárig, illetve 6 ezer aranykorona értékig termőföldet vásárolhat, mert törvény nem tartalmazza az életvitelszerű magyarországi tartózkodás feltételét.
www.hirado.hu

Vigyázni kell a fuzárium-fertőzéssel

Az elmúlt hetek időjárása hátráltatta a gazdálkodókat a növényvédelmi teendők ellátásában, azonban a sok csapadék kedvez a Fusarium nemzetségbe tartozó gombafajok elszaporodásának. A szakigazgatási hivatal adatait összesítő Agrárium lap szerint Heves megyében tavaly a fuzárium belső fertőzöttség átlaga - harminc minta alapján - 6,06 százalékos volt.
HEOL

A legtöbb fiatal gazdálkodó méhészetre fordítja az elnyert támogatást

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megkezdte a 2009-ben benyújtott, a fiatal gazdálkodók indulásához nyújtandó támogatásokra vonatkozó határozatok postázását - mondta Baranyai Sándor az MVH Somogy Megyei Kirendeltségének vezetője.
KaposPont

Indul a nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatása

Az idén ismét benyújtható támogatási kérelem a nem termelő mezőgazdasági beruházásokra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében - közölte Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke.
Agrárhírek/MTI