"A talaj-növény-ember egyensúly felbomlása napjainkra egyértelműen a természetes növénytermesztési és tápanyag-utánpótlási módok alkalmazását kívánja a gazdálkodóktól."

Kérdezze munkatársainkat!

Kedves Termelőtársunk!

Mennyibe kerül? • Hogyan lehet kijuttatni? • Egyáltalán mire jó? • Hogyan tudom megrendelni? • Hogyan működik és mennyibe kerül a kijuttató szerkezet? • Megéri ez nekem?

Ezeken kívül is felmerülhet Önben számos kérdés, melyekre szeretne választ kapni. Felgyorsult világunkban ma már rengeteg információ jut el Önhöz. Lehet, hogy elbizonytalanodott, és tele van megválaszolatlan kérdésekkel. Szeretnénk elérni, hogy feltegye az Önt foglalkoztató kérdéseket. Még akkor is, ha jelenleg nem látja aktuálisnak a vásárlást, vagy még nem döntött a Phylazonit baktériumtrágya mellett. Segíteni szeretnénk, hogy a döntés pillanatában az Ön rendelkezésére álljon az összes szükséges információ ahhoz, hogy Ön a legjobb döntést tudja meghozni. Mindezt természetesen kötelezettségvállalás és extra költségek nélkül. Kérdezzen munkatársainktól:

Miért nem növekszik a termésátlagom a kijuttatott műtrágyamennyiség növelésével? • Hogyan csökkenthetem a költségeimet úgy, hogy ne csökkenjen a hozam?

Vajda Sándor, 61 éves • 06 (20) 9629-383 •
Általános agrármérnökként végeztem a Debreceni Agrártudományi egyetemen. A csengeri sertéstelep vezetőjeként Keszthelyen sertéstenyésztő szakmérnök, majd, hogy a szakmába még mélyebben beleássam magam, 53 évesen növényvédelmi szakmérnök lettem. A Phylazonit az életem elválaszthatatlan részévé vált. Bizalommal fordulhat hozzám kérdéseivel, a Phylazonit felhasználásával kapcsolatban mindenben tudok Önnek segíteni.

Hol tudom beszerezni? • Mennyibe kerül? • Mire használható?

Vajda Péter, 32 éves • 06 (20) 9516-345 •
Debrecenben végeztem általános agrármérnökként. Jelenlegi célom az, hogy termékünkkel minden egyes mezőgazdasági termelőhöz eljussunk, és megtanítsuk őket a Phylazonit használatára. Számomra a legfontosabb a megelégedett partner, ezért bármikor számíthatnak rám. A Phylazonit felhasználásával és megrendelésével kapcsolatban tudok Önnek tájékoztatást adni, valamint arról, hogy mit érdemes tudni rólunk.

Milyen növénykultúrákban használhatom? • Hogyan illszthető a termelési technológiámba? • Mennyi Phylazonitot érdemes kijuttatnom, és mennyi műtrágyát?

Pelczéder Tibor, 49 éves • 06 (20) 5393-950 •
Agrármérnökként, növényvédelmi mérnökként végeztem a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Technológiai kérdésekkel, a termék gazdálkodásba való beillesztésével kapcsolatos kérdéseivel fordulhat hozzám bizalommal. A Phylazonit baktériumtrágya nagy- és kisüzemben is egyszerűen használható, és már bizonyított. A termék fejlesztése természetesen nem áll meg. Nagy öröm számomra, hogy ebben a munkában szaktanácsadóként részt vehetek.

Mennyibe fog nekem kerülni a kijuttatószerkezet? • Megéri megvennem? • Hol tudom beszerezni? • Hogyan jutok hozzá a kedvezményekhez? • Az én gépemre is fel lehet szerelni? • Mennyi vízzel juttassam ki a Phylazonitot?

Balogh Attila, 25 éves • 06 (20) 3930-399 •
Mezőgazdasági gépészként végeztem. Jelenleg a Phylazonitot felhasználó termelőknek segítek abban, hogy ne jelentsen számukra problémát és plusz költséget a termék kijuttatása. Bárhol is van az országban, hívhat nyugodtan. A kijuttató szerkezettel kapcsolatban minden kérdését meg tudom válaszolni.

Tegye fel kérdését Ön is honlapunkon!

Válaszolunk kérdéseire

Mi a legfontosabb probléma az intenzív műtrágyázással és növényvédőszer-használattal?

Az intenzív növénytermesztés miatt megnőtt műtrágya-felhasználás és kemikália használat (növényvédőszer, gyomirtó, talajfertőtlenítő, érésgyorsító stb.) fokozatosan felborítja a talaj pH-t, elsavanyítja a talajt. A talajban szép lassan elhalnak azok a mikroorganizmusok, amelyek biztosítanák a megfelelő életteret a növények számára. Az intenzív növénytermesztés pár évtizedes látszateredményei azonban a továbbiakban talajélet nélkül nem tarthatók fent. Igazából csak tüneti kezelést nyújtanak ahelyett, hogy valódi, hosszú távú megoldást biztosítanának.

Miért baj, ha savanyú a termőtalaj?

A savanyú talajokon jelentősen növekszik a tápanyagok oldékonysága, így csapadékos területeken a tápanyag egy része kimosódik a talajvízbe, és elérhetetlenné válik a növények számára.

Mi a környezetvédelmi és gazdasági következménye a talaj elsavanyodásának?

Savanyodó talajon az alkalmazott műtrágyáknak csak csekély része hasznosul. Mérések szerint a foszforműtrágyának csak 20%-a, a nitrogénműtrágyának alig 50%-a hasznosul. A mai műtrágya árak mellett nem engedhető meg ekkora veszteség!

Miért növekednek a termelési költségek savanyú talajon?

Savanyodó talajokon fokozódik a toxikus nehézfémek felvétele is. Ez terméscsökkenést, minőségi romlást eredményez, fokozza a termelés kockázatát, a növények kevésbé lesznek ellenállóak, és így megnövekszik a védelmükre fordított költség is.

Hogyan hat a talaj savanyodása a talajéletre?

A hasznos talajlakó baktériumok száma - mindennek következményeként - nagy mértékben lecsökkent. Különösen a szármaradványokat lebontani képes cellulózbontó, valamint a levegő szabad nitrogénjét megkötni képes nitrogénkötő baktériumok száma zuhant drasztikusan. Ezért a talajba kerülő szerves anyagok (szár, csutka, gyökérmaradványok) lebontása nem megoldott.

Miért fontos a szár- és gyökérmaradványok lebontása?

Ha aktív a talajélet, a talajba juttatott szár- és a talajban levő gyökérmaradványok (kalászosok esetén hektáronként 10-15 tonna, napraforgó és kukorica esetén akár 30-40 tonna is lehet) pár hónap alatt elbomlanak. Jelentősen hozzájárulva ezáltal a megfelelő mennyiségű tápanyag biztosításához és a humuszképződéshez.

Van más pozitív hatása is a szármaradványok lebontásának? És gazdasági haszna?

Az így keletkezett tápanyag "ingyen" van, és javul a talaj szerkezete, így víz-, levegő- és hőgazdálkodása is. A folyamat megállítja a talaj savasodását, az így karban tartott talajban kevésbé tudnak megtelepedni a gombák, vírusok, kórokozók. A baktériumtrágyázás lehetőséget teremt a növényvédőszer- és műtrágyahasználat csökkentésére.

A szármaradványok nem bomlanak le a földemen. Még évekkel az aratás után is jelen vannak. Ez probléma?

Cellulózbontó baktériumok hiányában a szár- és gyökérmaradványok nagy része nem bomlik el, és rothadásnak indul a talaljban, így tápanyag sem lesz belőle. Így azt pótolni kell szervetlen tápanyag bevitelével (műtrágya), ami tovább fokozza a kedvezőtlen hatásokat a talajban. A talaj szerkezete, állapota romlik, a le nem bomlott szár- és gyökérmaradványok áttelelő közegül szolgálnak a kórokozók, kártevők, gombák számára.

Tegye fel kérdését Ön is honlapunkon!